A Magyar Padel Szövetség elnöke, Kerekes Péter Tenerife-n ismerte meg a sportágat, és élen járt itthon a meghonosításában. Azt is átbeszéltük vele, honnan indult a padel hódító útjára, és mi kell még ahhoz, hogy még népszerűbb legyen itthon.

Mikor volt az első padelélményed?
2012-ben Tenerifén dolgoztam kiküldetésben. Csapatépítő padelre hívtak, először azt hittem, lapátolni fogunk a tengerben. Noha teniszeztem itthon, és csapatban bajnok is voltam az Újpesttel, ennek ellenére sem ismertem, pedig kvázi ugyanazzal a labdával játsszák. Beleszerettem első látásra, nagyon élveztem a játékot, de lerítt rólam, hogy tipikus teniszező vagyok, ez pedig a falak miatt egy egész más játék. Eltelt egy kis idő, amíg arra rájöttem, hogy egy nagy tenyeressel nem biztos, hogy sokra megyek. Hetente játszottam, versenyeztem is kint, a harmadosztályú versenyeken viszonylag jól játszottam, voltam döntőben is, a másodosztályban nagyon elvertek, az egy másik liga volt.

Mekkora részed volt abban, hogy a padel megérkezett Magyarországra?
Magamat szeretném annak a magyar padel egyik szülőjének tekinteni, aki behozta ezt a sportágat az országba. Pákay Péter barátommal kint játszottunk, amikor megfogant az ötlet, hogy meghonosíthatjuk Magyarországon. Ezt követően csatlakozott hozzánk Aczél László, aki szintén padel alapító társunk lett. Pályát építettünk, hoztunk edzőket, ezek voltak az alapkövek. 2018-ban pedig már megrendeztük az első magyar bajnokságot. A Vadaskerti úton megalakult az első Premier Padel Klub, aminek a megnyitóján ott volt a Magyar Olimpiai Bizottság akkori elnöke, Kulcsár Krisztián. A következő lépés a szövetség volt, összegyűjteni az országban a klubokat, majd integrálódtunk az európai szövetségbe. Az első, de még a második ranglistát is kézzel gyártottuk, mint egy kis manufaktúrában, excel táblába írtuk be az eredményeket. Lenyomtam a nyolc órámat a munkahelyemen, utána a padellel foglalkoztam. Összeverbuváltuk az első magyar válogatottat is, voltak benne, akik szintén külföldön látták először a sportágat, volt, aki tenisz-, volt, aki fallabdás múlttal rendelkezett, és elkezdtünk saját költségen versenyekre járni, majd itthon versenyeket rendezni, mert az egésznek ez a sava borsa.

Oszlassunk el egy tévhitet, ez nem egy spanyol gyökerű sportág.
Nem, de az első influenszere, János Károly király volt, aki a népszerűségéért meglehetősen sokat tett, bár akkor, a 70-es években ezt a szót még nem ismerték. Egyébként Mexikóból indult. Egészen pontosan Enrique Corcuera kertjéből. A birtokán 1969-ben nem volt elég hely egy teniszpályának. Ezért amikor játszottak, a labdák átpattantak a szomszédba. Azt találták ki, hogy egye fene, játsszák úgy, hogy visszapattanhat a labda a körülbelül három méter magas falról. A hely szűkösségéből megszületett egy vadiúj sportág. Corcuera megmutatta a barátainak, hogy a tenisz helyett van itt valami más. Volt egy barátja, akit lenyűgözött az új sportág, aminek a padel nevet adták, és elvitte Marbellára, ahol már tudatosan építették meg az első pályákat, és kezdődhetett a játék. A királynak ott tetszett meg. Onnan már csak egy lépés volt Franciaország és Olaszország, ez volt a népszerűsödés első nagy hulláma. Aztán jött Skandinávia, Hollandia, Svájc, a padel terjedésében a koronavírus-járvány is segített, mert a szabadban lehetett játszani érintkezés nélkül. Nem csapatsport, de mégis az, hiszen a társad nélkül senki sem vagy.

Hogyan mutatnád be, ha egy frappáns mondatban kellene válaszolni?
A tenisz és a squash szerelemgyereke. Ha lehet még egy mondatom, akkor squash a Nap alatt.

És az hogy tetszik, hogy intellektuális tenisz?
Tetszik, de nem szeretném degradálni a teniszt, mert azt a mai napig imádom, és ebben a társításban nem utal semmi a falra, ami legalább annyira fontos ebben a játékban, mint az ütő. Ha már ennél a párhuzamnál maradunk, akkor intellektuális tenisz a falak között, így egészíteném ki. Az tény, hogy az erőnek csak minden tizedik ütésnél van jelentősége, az észnek, a finesznek sokkal többször. A padelnek az az érdeke, hogy a tenisszel egy nagyon jó testvéri viszonyban legyen. Van, aki teniszezik, padelezik, és mellette még fallabdázik is. Rafael Nadal is imádta ezt a játékot. A padelnek még nincs olyan sztárja, mint ő volt a teniszben.

A tenisz már az első olimpia műsorában ott volt, aztán 1988-ban Szöulban visszatért, a fallabda pedig ott lesz 2028-ban, Los Angelesben. Van tipped, a padelben mikor osztanak ötkarikás érmeket?
A sportág népszerű, beindult az Egyesült Államokban, az arab térségben, a friss BL-győztes PSG tulajdonosa, Nasszer al-Kaleifi rengeteg pénzt tett bele egy versenysorozatba, amit Dubajban és Dohában rendeznek, vagyis ott is felpörgőben van. Kína, Japán és India lehet a következő állomás, és ha ezek már megvannak, akkor már az olimpiai felvétel fontos kritériumai teljesülhetnek. Az Európa Játékokon egyébként már bemutatkozott, az előszobában tehát már ott volt, 2032 akár össze is jöhet.

És milyen a sportág hazai jövőképe?
96 ezer főre jut egy pálya, ez már a csehekkel szemben például jó arány, mert ott 350 ezer főre jut egy. Összességében az út elején vagyunk. A legfontosabb dolgunk, hogy meg tudjuk mutatni, mert ha kipróbálják, csak akkor van esély arra, hogy megszeressék. Akik kipróbálják, közülük nagyon sokan újra jönnek. Nincs pontos statisztika, de nagyon sokakat magával ragad. Nekünk a gyerekek a legfontosabbak, hogy 8-10 évesen megszokják, átérezzék azt a speciális mozgáskultúrát, amit a sportág megkíván. Hogy olvasni tudják a játékot, érezzék a szögeket. Van egy programunk, amit inkubátor névre kereszteltünk el. A tao sportágak olcsóbbak, a padel drágább, és épp ezért igyekszünk támogatást adni a szülőknek, hogy a gyereküket versenyeztessék. Kellenek jó edzők, és a versenyzési lehetőségek, mert mindenki meccseket szeret játszani. Van egy speciális mobilpályánk, amit fel lehet építeni akár egy kis vagy nagyobb város főterén is, és ha így kipróbálják, akkor megvan az esély arra, hogy ők is hatása alá kerülnek, nemcsak én. Mert a padel egy örök élmény.